Mazila weblapja

2011 évi kiállítás képei

Kedves Látogató!

A műértő közönség többnyire a rá jellemző műveltséggel és világnézettel, tudatos vagy nem tudatosított értelmezési módszerével közelít a műalkotásokhoz. Ez a tudás azonban - nézetem szerint -, néha megnehezíti az alkotások befogadását.

A művészettörténeti elbeszélések általában példák során keresztül igyekeznek igazolni, hogy a művészet "fejlődése" hogyan tette egyre tökéletesebbé a művészi ábrázolás illúziókeltő hatásait. Ez alappillére a művészeti oktatásnak is, így a művelt közönség első ítélete megfogalmazásakor szintén leginkább az ábrázolás optikai hűségét kéri számon az alkotáson.

Mint látni fogják az én munkáimban nincs ilyen törekvés. Engem alkotás közben a mű spirituális megközelítése sokkal jobban érdekelt, mint az illúziókeltés. Olyan ez a festészet, mint a zene, vagy a balett. Pusztán ritmus, harmónia, és szerkezet.

Azt szeretném, ha nem akarnák megérteni és magyarázni ezeket a képeket, mint ahogy nem kérdezzük, hogy mit jelent egy szép felhő az esti égen, vagy, hogy mit akart közölni a teremtő egy kaviccsal, amelyet a vízparton leltünk fel. Ezért azt kívánom, merüljenek el ebben a színjátékban üres fejjel és nyitott lélekkel! Találják meg a "kavicsok" között azt az egyet, amely mindöröktől fogva az Önöké marad!

Mazila

Pilinszky János:
Egy szenvedély margójára

A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.

Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.

Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.

A kiállításról készült videót megtekintheti itt...>>>